Lisieux Szent Teréz önéletrajza
A könyv elektronikus változata itt olvasható
http://www.ppek.hu/konyvek/Lisieux_i_Szent_Terez_oneletrajza_1.pdf
Marx, Freud, Dosztojevszkij, Nietzsche és Wagner kortársaként Teréz, ez a fiatal kármelita nővér ugyanazokkal a végső nagy kérdésekkel viaskodik, amelyekre korának gondolkodói, írói, művészei is keresték a választ. Mire való a szabadságunk? Miért van szenvedés és halál? Félnünk kell-e az odaáttól, és egyáltalán van-e jövőnk? Hogyan szeressünk? Végül a leggyötrőbb kérdés: És ha Isten nem is létezik…? Teréz felelete megtévesztően egyszerűnek tűnik: aki nem szeret, nem is ért. Ez a fiatal lány élete igazságát kereste, s rátalált az irgalmas Atya arcára. „Van-e olyan igazsága az evangéliumi üzenetnek ‒ teszi föl a kérdést II. János Pál pápa egyik Lisieux-ben mondott beszédében ‒, amely alapvetőbb és egyetemesebb, mint ez: Isten az Atyánk, mi pedig gyermekei vagyunk?” Ez ilyen egyszerű? Igen. De nem kis bátorság kell ahhoz, hogy el is fogadjuk, mert a következményei gyökeresen átalakítják az életünket. Az igazság szabaddá tesz ‒ mondja Jézus. Terézt is az igazság tette szabaddá. Milyen igazság? Annak igazsága, hogy Isten szereti az embert. Megélt tapasztalat lett számára Isten ingyenes, újjáteremtő szeretete. Ezért meri odaadni magát teljesen és fenntartás nélkül
ennek az irgalmas Szeretetnek. Tudja, kinek hitt…
A lelki gyermekség kis útja az igazság és a bátorság útja. Ha ezen haladunk ‒ futva, görnyedezve, botorkálva, mindegy ‒, Isten igazi arcával találkozhatunk. Az újjáteremtő irgalom szelíd fényével, amely éppen törékenységünk és bizalmunk hívó szavára ragyog fel válaszul.
„Nem bántam meg, hogy átadtam magam a Szeretetnek.” Ez Teréz végső vallomása.
Részlet a könyvből:
Szeretek gondolatban visszalátogatni azokra a varázslatos helyekre, ahol éltek, hogy megkérdezzem magamtól: hol vannak hát, mit használnak most nekik a kastélyok és a parkok, ahol láttam őket, amint az élet kellemes oldatait élvezik … S látom, hogy minden csak hiúság és búbánat a Nap alatt … hogy az egyetlen jó: szeretni Istent teljes szívünkből s szegénynek lenni lélekben itt a földön.
Végre elérkezett „a napok szépséges napja”, milyen elmondhatatlan emlékeket hagytak a lelkemben ennek az Égi napnak a legkisebb részletei is! … A vidám hajnali ébresztő, a tanítónők és a nagy növendéktársak tiszteletteljes és gyengéd csókjai … A nagy szoba, amely mintha hópelyhekkel lett volna tele; ezekbe a hópelyhekbe öltöztek sorra egymásután a gyerekek … És főképpen a bevonulás a kápolnába s a szép himnusz reggeli hangjai: „Szent oltár, körötted Angyalok!...”
Szent Asztalnál Papa és Mária között; milyen édes emlékem maradt Jézus második látogatásáról! … Megint patakzottak a könnyeim, kimondhatatlanul édesen; szüntelenül ismételtem magamban Szent Pálnak ezeket a szavait: „Már nem én élek, hanem Jézus él bennem!
: „Az élet hajód s nem lakóhelyed! …
Mint ahogyan Keresztes Szent János mondja himnuszában: „Nem volt sem kalauzom, sem világosságom, kivéve azt, amelyik a szívemben fénylett, ez a világosság biztosabban vezérelt engem, mint a déli napfény, arra a helyre, ahol Az várt rám, aki tökéletesen ismer
Keresztes Szent János, A lélek sötét éjszakája
Az egyik jóságos öreg anya egyszer megértette, hogy mit érzek, ezt mondta nevetve rekreáció idején: – „Úgy látszik, kislányom, nincs különös mondanivalója felettesei számára.” – „Miért mondja ezt, anyám?” – „Mert végtelenül egyszerű a lelke, de ha tökéletes lesz, akkor még egyszerűbb lesz; minél közelebb kerülünk a Jó Istenhez, annál egyszerűbbé válunk.”
Szabó-Surin A lelki élet alapjai
Egy lélek története
Roger Martin du Gard két hatalmas regényében, az Egy lélek történetében és a Thibault családban a századforduló nagy társadalmi és világnézeti válságának a bemutatására vállalkozik. Míg a később írott Thibault családban az élet teljességéről fest képet, ebben a korábbi művében egy életet mutat be. Egy lélek története Jean Barois életregénye, az eszmélő serdülőkortól a lélek ifjúkori viharzásain és kudarcba fulladt, nagy szerelmi házasságán át, a harcos lázadó szellem kihunytáig, a gyermekkori hagyomány tiszteletébe való visszahullásig. Jean Barois élete szorosan összefonódik a francia történelem egyik jelentős és sorsdöntő politikai csatájával: a Dreyfus-perrel. Jean Barois alakjában az író a századvégi szabadgondolkodó, pozitivista filozófián nevelkedett nemzedéknek, azoknak az életútját kívánja bemutatni, akik a polgári otthon konzervatív katolikus köréből kiszakadva, eljutottak életük delén a szabadgondolkodáshoz, egy harcos, baloldali, társadalom-megváltó állásponthoz: majd eszméikben csalódva, megöregedve, visszatértek gyermekkoruk ideáljaihoz. Martin du Gard írói erényeit elsorolni, dicsérni, szinte illetlenség. Ennek a drámai sodrású könyvnek már első sorai is csalhatatlanul elárulják a nagy írót, a nagy gondolkodót. Csak gyönyörűséggel lehet olvasni éles megfigyeléseinek tömör, pontos kifejezéseit, szíven ütő szentenciáit, egy igazságot, tisztaságot áhító lélek megindító küzdelmét, vergődését és bukását.
György Attila: Keresztény tanítás képekben
A tananyagok feldolgozása során ebből a könyvből is vettem ki anyagokat, az egyes témák jobb megértése érdekében.
Képi formában mutatja be a hit mélyebb tartalmait. Ajánlom szeretettel mindenkinek.
Ponori Thewrewk Aurél: Csillagok a Bibliában
Ponori Thewrewk Aurél (Kiejtése: "Török") (Budapest, 1921. május 2. – Budapest, 2014. október 8.) magyar csillagász, kronológus, szakíró, természettudós. https://mek.oszk.hu/09200/09250/09250.pdf
Szécsi József: Judaisztikai érintések
James Redfield: Mennyei prófécia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.